Palkovits Miklós 1933. december 5-én született Kőbányán. Miután pedig szegény családba született, és az ekkori kormányzó, Horthy Miklós azt mondta, ő lesz a keresztapja, minden fiú gyermeknek, akik ezen a napon születtek és akiket Miklós névre keresztelnek, Miklósnak nevezték el. A Keresztapasággal ugyanis kelengye és 100 pengő is járt.
A fiú már kisgyerekként is dolgozott, majd gimnáziumba ment, a már akkor is álló, kőbányai Szent László Gimnáziumba, ahol többek között Lange Nándor volt a tanára, akitől biológiát tanult, s akinek az osztályában a legrosszabb tanuló is többet tudott, mint ami a tankönyvben volt. Lange tanár úr ugyanis labort tartott fenn a padlástérben, ahol patkányokat is boncoltak élve, így gyakorlatban tanulták meg azt, amit mások könyvekből.
Itt, a gimnáziumban volt osztálytársa Rockenbauer Pál, akinek többek között a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatot köszönhetjük. Padtársak voltak és mindketten imádták a földrajzot. Ki is választották azokat a helyeket, ahova egyszer szeretnének eljutni, bár akkor még eszükbe se jutott, hogy valaha elhagyhatják Magyarországot. Rockenbauer Pál 1987-ben öngyilkos lett, Palkovits Miklósnak pedig már csak egy olyan hely maradt a listáján, ahová még nem jutott el.
A gimnáziumi évek alatt szerzett késszúrás nyoma még mindig megvan a testén, amit ő egy szódásüveggel viszonozott, és aminek a következtében támadójával együtt feküdtek a baleseti sebészeten. Az érettségi évében a kormány hozott egy olyan rendeletet, amely szerint minden külvárosi diák arra az egyetemre mehet, amelyikre szeretne, ha kitűnvel érettségizik. Így ő be is adta a jelentkezését, geográfus szakra, az ELTE-re, de másnap hívatta a földrajz tanára, hogy komolyan gondolta-e, mert hogy lássa már, ő hova jutott földrajz végzettséggel, alig van betevője, és nem igazán tud utazni. Menjen orvosnak -mondta neki -akkor majd lát világot.
Palkovits Miklós tehát beiratkozott az orvosi egyetemre, s agykutató lett, az agy finom szerkezetének, idegpályáinak neuroanatómiai és neurokémiai vizsgálatait végezte. Illetve a legalapvetőbb élettani tevékenységek idegrendszeri szabályozását kezdte vizsgálni."
"Az egyik legtöbbet idézett magyar orvosbiológiai és természettudományos kutató. 7 könyv, 77 könyvfejezet, valamint 654 tudományos dolgozat szerzője."
forrás: http://www.kutatokejszakaja.hu/2009/index.php?page=8&id=571&reszlet=reszlet
Mi a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban találkoztunk vele, ahol "Tudomány és helytörténet" címmel tartott előadást.
A felvételek az ELTE TTK, Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiai Pedagógiai Központ illetve a Szent László Gimnázium Tömegkommunikáció szakjának együttműködésével készültek.
Utolsó kommentek